Földhöz vágja magát. Pont az utca közepén. És vergődik, sikítozik, patakkönny folyik a szeméből, az emberek meg csak állnak. Én vagyok a dög, szívtelen anya, aki nem oldja meg a helyzetet. Aki nem adja oda a kutyakakában meghempergetett Malackát annak az édes, angyalszemű szőkeségnek... Dögöljön meg az ilyen, nem?
tovább
2009.01.12. 10:48
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mertmegerdemled.blog.hu/api/trackback/id/tr77812776
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.