Nada, meg én ki nem állhatjuk a vasárnapot. Azt hiszem, valami genetikai probléma okozza, esetlegesen tartalmazunk egy vasárnaputáló gént. A legjobban ennek a napnak a délutánt utáljuk. Amikor minden elveszett, és a félhomály már ott köröz körülöttünk. Amúgy a vasárnap egyébként remek nap lenne. Merengésre, tűnödésre is. Ehhez kerestem most három idézetetet Paulo Coelho mestertől.
Ceolho vasárnapra
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.