Mi történik, amikor álmodunk? S mi az álom egyáltalán? Hol keletkezik? Jelent valamit, vagy csupán zagyvaság? Üzen-e nekünk, és ha igen, mit? Meg lehet-e fejteni az álmokat? Lehet-e álomterápiával gyógyítani? Az ember ősidők óta keresi e kérdésekre a választ.
Álmaink éppúgy jellemeznek minket, mint az, hogy mit gondolunk felőlük. Jellemző ránk az is, ha fontosnak tartjuk megfejteni őket, és az is, ha egyáltalán nem törődünk velük. És az is, hogy emlékezni akarunk-e rájuk, vagy épp ellenkezőleg, el akarjuk felejteni őket.
Az álmok két nagy csoportra oszthatók, az úgynevezett nyomasztó, vagy Kis Álmokra, melyek mindennapjainkat jelenítik meg. A kis álmoknak nincs igazán jelentősége. Az igazán fontos álmaink a Nagy Álmok, melyek akkor jelentkeznek, mikor valamiféle sorsforduló előtt állunk. A képek tartalmuk, jelentésük szerint többfélék lehetnek.
- Külső inger kiváltotta álmok: a paplan alól kilógó láb miatt álmodhatjuk, hogy hóban taposunk.
- Korrigáló álmok: kellemetlen, kényelmetlen élethelyzeteket segítenek földolgozni.
- Vágybeteljesítő álmok: elfojtott problémák föloldását segíthetik.
- Jósló álmok: a valóságban sok olyan dolog történik velünk és körülöttünk, amelynek nem szentelünk figyelmet, de beivódik a tudattalanba, amely rendezi e jelentés tartalmakat, és a maga sajátos módján jelzi egy várható esemény bekövetkeztét.
A leggyakrabban előforduló álmok jelentései
A repülés képessége álmainkban, azt szimbolizálja, hogy szeretnénk felülemelkedni valamilyen aktuális, bennünket nagyon bántó problémán. A lebegés, a szárnyalás a szabadság élményét nyújthatja. Az álmon keresztül megszűnik a gúzsba kötöttség érzése. Felszabadulttá válunk. Aki gyakran álmodja azt, hogy repül, rendszerint sikerre törekvő, ambiciózus ember.
A szülőkkel kapcsolatos álmok: Minden ember életében meghatározó szerepet játszik a szülőkkel való viszony. Lányoknál az apa-kép, fiúknál az anya-kép erősebb. A szülőkkel kapcsolatos nyomasztó álom nem jelenti feltétlenül azt, hogy a valóságban rossz velük a kapcsolatunk. A tökéletes apa, vagy anya képet a tudatalatti úgy is kompenzálhatja, hogy a szülő az álomban, meghal. Az álom ilyenkor, a túlságosan erős kötődést igyekszik gyengíteni.
Vízbe fúlás Jung azt mondja, hogy kivétel nélkül, minden emberben megtalálhatóak az archetípusok. Álmainkban egyszerre lehetünk szüzek és prostituáltak, agresszívek és kiszolgáltatottak. Nem más ez, mint az archetípusok (kolerikus, szangvinikus, melankolikus, flegmatikus) megjelenítése. Ha az álomban az álmodó egyszerre éli át a fuldokló kétségbeesett próbálkozásait és a segítségére induló ember érzéseit, az álom egyszerűen csak a benne élő személyiségrészeket jeleníti meg.
Ház. A ház magát az embert képviseli. A legalsó szint személyiségünk elutasított területe. A földszint megvetett énünket szimbolizálja, a lépcső pedig össze köti a ház felsőbb szintjeit, s ezzel együtt tudatunk elfogadott részeit - a földszinttel.
A meztelenség. Többféle értelmezése lehetséges. A legegyszerűbb az a magyarázat, mely szerint ez nem más, mint a megszégyenüléstől való félelem. De jelentheti azt is, hogy az álmodó olyannak mutatja magát, amilyen valójában, nem szokott alakoskodni, őszinte és nyíltszívű
Támadás, roham: A tudat alatti egymással szembenálló vágyait tükrözi. Előfordulhat, hogy elfolytott agresszivitást jelez.
Zuhanás: utalás arra, hogy gyakran hagyja magát sodródni az árral, és sokszor elbizonytalanodik.
Utazás: A tudat változását jelképezi. Ha az utazás megerőltető, az átalakulás végeredménye többnyire pozitív.
Rajtaütés: felgyülemlett szexuális energiára vagy háttérbe szorított tulajdonságokra utalhat.
Üldözés: majdnem mindig a személyiség el nem fogadott részének szimbóluma, amit ismernünk kellene, de inkább elrejtjük.
De miért alszunk?
A természetben az emberhez hasonlóan csak az emlősök és madarak alszanak. A többi állat nem. Az alvás és az ébrenlét életünk során ritmusosan váltakozik. Szervezetünkben több olyan biológiai óra is ketyeg, amely az elalvást és ébredést vezérli. Az egyik az agy rejtett zugában található, és nem más, mint egy hormontermelő mirigy, a tobozmirigy. Ez a különös kis szerv sötétben kiválaszt egy melatonin nevű anyagot, amely bonyolult kémiai folyamatok útján elálmosít. A melatonin termelése világosban azonnal megszűnik. Vagyis felébredünk. Van aztán szervezetünkben egy másik – külső hatásoktól független – biológiai óra is, egy sejtcsoport, önálló kémiai programmal. Ez az úgynevezett látóideg-kereszteződés feletti mag huszonnégy órás ritmusban változtatja tevékenységét. Ez az óránk egy kicsit késik: 24 és fél órát számít egy napnak. Feltételezések szerint azért, mert évmilliókkal ezelőtt, amikor ez a sejtcsoport őseinkben kialakult, valamivel lassabban forgott a föld. Az alvást tehát egymás mellett legalább két, egymástól független folyamat irányítja.
És mikor álmodunk?
Az egészséges éjszakai alvás két gyökeresen eltérő élettani folyamat váltakozásából áll, a rendes, vagy más néven mély alvásból, és az úgynevezett REM szakaszból. A modern kutatások szerint a mélyalvás szakaszában is van álomtevékenység, ezekre azonban többnyire nem emlékszünk. A klasszikus álomlátó periódus, a REM alvás, éjjelente négy-öt alkalommal is bekövetkezik. Ilyenkor a pulzus gyorsul, a vérnyomás emelkedik, az emberek szerelmes hangulatba kerülnek, és a szem gyors mozgásokat végez. Erről is kapta nevét ez a szakasz, a REM egy angol kifejezés, a Rapid Eye Movements (gyors szemmozgások) rövidítése. Az egészséges ember alvása mindig felszínes, fokozatosan mélyülő alvással kezdődik. Másfél-két óra múlva indul az első REM, vagyis álomlátó szakasz. Ez különleges állapot. Ilyenkor az egész izomzat petyhüdt, szinte béna. S ebből az állapotából legnehezebb az alvót felébreszteni.
Mire jók az álmok?
A modern agybiológiai kutatások során műszerekkel mérték, hogy a REM fázisok alatt hatalmas elektromos hullámok indulnak ki egy agytörzsi sejtcsoportból, és ezek a látóközpontba futnak be, ahol az idegsejteknek több mint a fele működésbe lép. Ez a magyarázata annak, hogy az álmok jórészt képekből állnak. De miért van szükség erre? Az agykutatás legújabb feltételezései szerint ezek az elektromos hullámok stabilizálják az idegsejtek napközben képződött egyedi receptorait, újraprogramozva a fontos agyi idegpályák egyéni tulajdonságait. Az is ezt látszik igazolni, hogy az újszülöttek alvásának több mint felét a REM szakaszok teszik ki. Mintha ilyenkor különösen sok volna még a programozni való. Egyes agykutatók szerint az álom feladata éppen az, hogy fenntartsa az emberek közti pszichológiai különbségeket. Vagyis az álmok egyéniségünk őrzői. Kísérletek bizonyították, hogy ha egy embert a REM szakaszokban rendszeresen felébresztenek, vagyis nem hagynak álmodni, egy idő után zavart lesz, álmai betörnek az ébrenlétbe, és hallucinálni kezd. A mélylélektani kutatások egy dologban egyetértenek: az álmok az emberhez tartoznak, mi teremtjük őket, és hogy az álmodás pszichológiai-lelki, érzelmi szükséglet. Arról azonban, hogy az álmok mit hordoznak, eltérőek a vélemények.
– Freud szerint az álomtartalom mögött kisgyermekkori élmény húzódik, amelyet egy aktuális élmény hív elő. Freud tanítványai a hatalmi ösztönt, a kriminalitást, illetve a születési traumát tartották meghatározó álomélménynek.
– Ferenczi Sándor párhuzamba állította az ember méhen belüli fejlődését az őstengerben megjelenő egysejtű fejlődésével, és azt állította, hogy miután az őstengeri lét volt az igazi ősnyugalom, az ember álmaiban oda vágyik vissza.
– Szondi Lipót mindezt kiegészítette a családi tudattalan fogalmával, és azt mondta, hogy az egyes ember a személyes emléknyomokon túl rendelkezik ősei emlékeivel is, álmaiban ezek is megjelennek.
– Jung szerint az álmok nem értelmezhetők kizárólag a személyes történések mentén, de hordozzák az egész emberré válás őstudását. Ezt a régiót elnevezte kollektív tudattalannak.
Egy biztos az álomra szükségünk van. Az álom segít megőrizni egészséges személyiségünket akkor is, ha nem emlékszünk rá, és nem fejtjük meg. De ha bajba kerülünk, testünk-lelkünk megbetegszik, és szakember segítségével megpróbáljuk álmainkat felidézni, megérteni, akkor ez az álomterápia, amely része a pszichoterápiának, segítségünkre lehet a gyógyulásban.
Gyógyító álmok
Álmaink, ha megértjük és irányítjuk őket, sokat segítenek lelki és spirituális fejlődésünkben. Kár volna önmagunk megismerésének e lehetőségét kihagyni. Betegségeink jelentős része lelki gyökerű, ezért a lélek folyamatainak megismerése gyógyulást hozhat. Mivel kevés olyan őszinte megnyilvánulásunk van, mint az álmodás, el kell hinnünk, hogy az álmok fontos dolgokat közölnek. Ne az álmoskönyvekhez forduljunk, mondja Parádi doktor, hanem próbáljunk néhány alapvető dolgot megérteni. Az álom mindig jó szándékú. Az álom szereplői mindig mi magunk vagyunk. Az üldözöttek is mi vagyunk, és az üldözők is. Mi vagyunk a jók, és mi a rosszak. Meg kell tanulnunk végig álmodni álmainkat. Álmunkban szembe kell fordulni üldözőinkkel, és le kell győzni őket. Meg kell próbálnunk élvezni álmainkban a zuhanást, a repülést, a szerelmet, mindazt, ami jó.