Tudod az ember annyi mindent összeolvas, ezt - azt megtanul, ezeken néha elgondolkodik. És választ magának elfogadható gondolatokat. Így vagyok ezzel én is. Vettem innen is onnan is, csináltam belőle valamiféle egészet. Lehet, hogy ez nagyképűség?
A hitről és a vallásokról mindig az jár a fejemben, hogy az ember az egyetlen olyan élőlény is ezen a földön, aki tudja, hogy meg fog halni, mégis nevet. Aztán szinte érthetetlen módon elszomorodik. Depresszós, szorongó, pánikbeteg lesz. Mert a nem lét felfoghatatlan ürességét nem lehet épp ésszel elfogani. A vallások, mítoszok, különféle filozófiák viszont valóban segítenek.
A testről és a lélekről gondolkodva, Buddhával tartanék. Buddha nem hisz sem Istenben, sem a lélek halhatatlanságában. Nem hisz az ember „őszibarackszerű” voltában, miszerint kívül a romló test, belül pedig, a kemény és örök mag. Buddha ehelyett, az újratestesülést tanítja. Az ember lelki működését – a gondolatot, az érzést, a cselekvést energiakvantumként fogja fel, maradandóak. A gondolkodó elpusztul, de a gondolat megmarad. Az érző megsemmisül, de az érzés tovább él. A cselekvő már nincs sehol, de a cselekedet jelen van a világban. S e három testi forma, érzékelési lehetőségeket keresve magának, újra összeállhat egy élőlénnyé, emberré.
A vágyról gondolkodván kedvencem: Lao Ce , aki azt írja (persze többek között)
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
a bölcs:
hátrahúzódik, ezért halad,
nem őrzi magát, ezért megmarad.
Így van:
saját érdeke nem űzi sose,
ezért teljesül saját érdeke.
A vanról és a nincsről
A taoisták gondolkodását szeretem. Az igaz taoista olyan, mint Micimackó
És a gyermek Róbert Gida.
Emlékszel a beszélgetésre, a Micimackó Kuckójának végén?
Valahogy így szól:
- Ezt én is szeretem - mondta Róbert Gida. - De hogy mit szeretek legjobban csinálni? Semmit.
- Hogy csinálsz Semmit? - kérdezte Micimackó, egy darabig elgondolkozva.
- Úgy, hogy mikor rád kiáltanak, éppen mikor indulsz, hogy csináld: "Mit csinálsz most, Róbert Gida?" - és azt feleled: "Ó, semmit!" - és mész, és csakugyan nem csinálsz semmit.
A Micimackó azt üzeni nekünk, hogy kisfiú és a medvéje, akik az erdő mélyén, az elvarázsolt kertben mindig játszani fognak.
És, amíg játszani tudnak, boldogok.
A békességről, és elfogadásról viszont a hindukkal tartanék. Az igazi hinduizmus legfőbb elve ugyanis a nem ártás elve. Ezért viselnek a vallásos hinduk gézmaszkot a szájuk előtt, nehogy lenyeljenek egy ártatlan muslicát, s ezért sepregetik maguk előtt az utat, nehogy rálépjenek valami élőlényre. Az igazi hindu (mert hisz a lélekvándorlásban) elfogadja kölcsönbekapott életét, úgy, ahogyan van. És ezért képes a boldogságra
A lázadásról. A nyugati ember soha sem elégedett. Mindig nagyobb fizetést, karcsúbb szeretőt, igazságosabb kormányt, erősebb autót, és nagyobb plazmatévét szeretne. És minden, a sajátjától különböző vallás, politikai nézet, bőrszín pusztulását. Ezért örökké lázad és soha sem boldog, elégedett.
S végül, hogy türelmeddel tovább már vissza ne éljek, a
Gondolatról, mely szerintem a legfőbb teremtő erő,
A kvantum fizikával foglalkozó tudósok állítása a legszimpatikusabb: akik azt mondják, hogy az atomok mélyén, az atommag és az elektronok között lévő térben sokmilliárd kilobyte információ tárolására elegendő hely van. Azt állítják, hogy ez az információ tömeg amit, mi emberek gondolatokként, vagyis tudatként ismerünk, folyamatosan bővül, a születés előtt is létezett, és a halál után sem szűnik meg. Ez az információ térben és időben éppoly végtelen, mint az Internet. És különböző technikákkal éppúgy elérhető, mint számítógépes szoftverekkel a netre töltött tartalom.
Hogy mik ezek a technikák?
Varázslások, és mágiák, hipnózis, és pszichoterápiák.
Legközelebbre.
