Nem veszi át többé. Nincs neki szüksége már a magyar palackra. Az ipari fejlődés következményeképpen, saját lakossága is naponta kettő és fél milliárd palackot dob ki. És ez elegendő annak az óránként negyvenhatezer méter anyagnak a gyártásához, amelyből női alsóneműt épp úgy előállítanak, mint sátorponyvát, sötétítőfüggönyt, férfi zoknit, vagy sportcipőt. Utóbbi termékek viselése fenemód kedvez a vajsavhoz hasonlatos bűzbaktériumok terjedésének. Ezen bűzbaktériumok jelenlétét bármely zsúfoltabb tömegközlekedési eszközön, valamint iskolai tornaórákon egyaránt igazolni lehet. A természetvédők, zöldszervezetek hiába küzdenek, a visszaváltható üvegek újbóli bevezetéséért, a hulladékhasznosításából jól élő kisebb (magyarországi guberáló) s a nagyobb ( dél olasz) maffia erősen ellenáll.

Meg hát olyan jópofa dolgokat lehet ezekből a palackokból csinálni, a Molotov koktéltól a csemete dugványozásig ezerféle dologra jók. A PET palack újrahasznosításának módjairól kiállításokat szerveznek, cseperedő gyermekeinknek tartanak az iskolákban előadásokat, nagy sikerrel. Tátják szájukat az ifjak, amikor látják, hogy milyen csodás szobrokat, játékokat lehet ezekből készíteni. Különösen a Nintendón, meg Playstationon nevelkedetteket izgatja fel a TetraPack dobozokból készített Ki nevet a végén. A PET palack újrahasznosításának legszebb példája azonban az ágynemű. Mert nincs is egészségesebb alvás annál, mint amikor a műanyagpalackokból nyert, vattaszerű töltelékből készült kínai paplanra, hasonló anyagból szőtt ágynemű kerül. Én szeretek izzadni benne, nagyon. Különösen influenzás időszakban hasznos. Miként azt a natrium carboxi-meti-cellulózból és gumiarábicumból, valamint tricalcium foszfátból készült üdítőitalt is, szívesen fogyasztom, amelyet ezekben a palackokban árulnak. És erősen el vagyok keseredve, hogy most majd baj lesz ezekkel a palackokkal, és majd újra kell gondolni ezt a jó kis műanyag világot. És miért? Persze azért mert Kína, akivel lássuk be egyre több baj van, nem hajlandó átvenni tőlünk.